| Aschheim beszámoló
PeBi beszámolója Amikor csütörtökön megérkeztünk Aschheimbe, és kíváncsian körbetekintettem a pályán, álmomban sem gondoltam volna, milyen eredménnyel fogok innen távozni. Még nem volt vízen az összes elem, a nevezési listán szereplő riderek közül legfeljebb egy-kettő lézengett a pálya körül. Nyoma sem volt a versenyhangulatnak. Sőt még másnap sem éreztem a közelgő naaaaaaagy versenyt, mikor a csaknem egész napos vihar után végre csúsztunk egy órát. Az az egy óra viszont bőven elég volt arra, hogy meghúzzam a karomat. A kettővel mögöttem lévő mitnehmer-en elesett valaki, amit nem tudtam kikorigálni. Szombat reggel fájó karral ébredtem. Kicsit aggódva mentem ki a pályára. A legnagyobbakkal való közös csúszás viszont ösztönzőleg hatott rám – hiszen ekkorra minden kötélen olyan riderek lógtak, akiket wakeboardos filmek sokaságaiban csodálunk nap mint nap. Összeraktam a körömet, és míg a csapattársaim aznap még edzettek, én már csak fejben készültem a másnapra. Mivel Junior Ladies kategóriában indultam kora reggel 8 órakor velünk kezdődött a kvalifikáció. Az itthon megszokottaktól eltérően csak egy kört mehettünk. a korai időpont ellenére simán beadtam a körömet, így másodikként jutottam a döntőbe. Délután négy óráig így nem is volt más dolgom, mint hogy a többiekért izguljak. Laca, Milán és Bence sajnos nem jutottak be a döntőbe, így Ágival és Benivel készülődtünk a hátralévő mindent eldöntő két körünkre…… A második köröm után, amikor kiírta a képernyő az eredményt, nem hittem el… ELSŐ HELY… Hihetetlen élmény volt a dobogón állni, ahová utánam Dominik Gührs, Maxin Sapulette és aJunior Men győztes ausztrál srác állt föl. Nyereményemet magától Bruno Rixentől vehettem át. Még most is alig hiszem el, hogy nyertem…. remélem ez az érzés még sokáig megmarad…. Nagyon-nagyon köszönöm mindenkinek a segítséget, hogy eljuthattam erre a versenyre: Gyurinak, Lackónak, Edének, Janinak Felixéknek és persze a szüleimnek. Úgy érzem, megérte hogy a sok edzés és gyakorlás. Természetesen nagy gratula a résztvevőknek és mégnagyobb a helyezetteknek. Képek szokás szerint a galériában vagy katt ide! PeBi
Kis Beni beszámolója Július első hetében került megrendezésre a Rixen 50. évfordulója alkalmából meghírdetett verseny. Komoly magyar csapat érkezett, 3 kategóriában is képviselhettük magunkat. A világ legjobb ridereivel kellett megmérettetnünk magunkat, akik többekközött hollandiából, ausztráliából, és a világ számos pontjairól érkeztek. Sajnos a profi kategóriában induló magyaroknak nem hozott sikert a verseny: Bodnár Bence Csontos Milán és Papp László nem tudott a döntőbe jutni. Nekem sikerült egy ütős kört összehozni, így képes voltam arra, hogy a döntőbe kvalifikáljam magam. A fináléban már nagyon erős volt a mezőny több 900 fokos fordulatot is láthattunk, ígyhát kockáztarnom kellett. Sajnos a végére megremegett a kezem, hibáztam, így a 7. helyen zártam a versenyt. A rendezvény végén Bruno Rixentől láthattunk bemutatót, akinek az életünket meghatározó sportot a wakeboardot köszönhetjük, hiszen ő építette fel a világ első kábelpályáját. Külön gratuláció a junior lányoknak: Körmendi Petrának aki az 1. helyen végzett és Erzse Ágnesnek aki szintén nagyon jól szerepelt. Köszönet a támogatóimnak!!! Burn, Fundango, G-Shock, SmithOptics, Rubeschboards, RideHouse, RideCo
Kis Benedek
|
